Gulyás Gábor: A gyermek

Rendkívüli elme, becsülendő s igaz,
Néhol zavaros, időként pimasz.
Ha komoly dolgokról beszélgetsz vele,
Zakatol eszének fogaskereke.
Tudatosan reagál, sokszor kérdez vissza,
Őszintén felel, szeme tükre tiszta.
Nem befolyásolj a politika állása,
Boldogsággal, mosolyogva tekint a mára.
Jövője kilátástalan, ezt nem tudja Ő,
Az oviban ettől még lehet nagymenő.
Igényli a családi idillben töltött percet,
Hazudni neki nem lehet.
Foglalkoztunk vele, hogy egyre többet lásson,
Játszik és örömmel kacag a világon.
Rajtunk múlik mivé válik kicsi, apró lénye,
Egy napon majd hálával tekint fel az égre.
Szépnek látjuk akkor is, ha rossz fát tesz a tűzre,
Reményt hoz megszokott, szürke életünkbe.
Felelősséggel tartozunk életüket nézve,
Szeresd gyermeked, ő léted bére!
Rajongj érte mindig, ápold a lelkét,
Figyelj rá s óvd törékeny testét!
Teljes értékű emberré válhat,
Tégy meg érte mindent, amire csak vágyhat!

A hozzászólások le vannak tiltva.