Goethe: A kiválasztotthoz

Kéz a kézben, ajk az ajkon,
Kedves lányka, hű legyél.
Zátonyok közt kell suhanjon
Párod még, de célhoz ér;
És ha csónakját kikötve
Vihar múltán rád akad,
Verje meg az ég örökre,
Hogyha nem veled marad.
 
Aki bátran vág a célnak,
Félig el is érte már,
Az éjtől a gyáva fél csak,
Ragyog a csillagsugár.
Melletted lustán heverve
Gondok ülnék lelkemet,
Míg itt messze, nagysietve
Érted mindent megteszek.
 
Már a völgyet megtaláltam,
ahova együtt megyünk,
hol a folyó vize lágyan
siklik, ha a nap letűnt.
Nyárfák állongnak a réten,
Bükkfa, cserjés árnyat ad,
És a liget rejtekében
Tán egy kunyhó is akad.

A hozzászólások le vannak tiltva.