Egy érzés suhan át fáradt agyamon, Hogy ezen a földön miért vagyok. Szenvedés, és halál mit látni nap mint nap, S az ember mindig mindent csak tagad. Szerelem mi éltet, és erőt ad a holnaphoz, S a barátok kik szava reményt hoz. Hogy van értelme itt lennem és folytatnom tovább, Mert engem itt várnak még a barátok, szerelem és csodák.