Egy érzés suhan át fáradt agyamon,
Hogy ezen a földön miért vagyok.
Szenvedés, és halál mit látni nap mint nap,
S az ember mindig mindent csak tagad.
Szerelem mi éltet, és erőt ad a holnaphoz,
S a barátok kik szava reményt hoz.
Hogy van értelme itt lennem és folytatnom tovább,
Mert engem itt várnak még a barátok, szerelem és csodák.