Szegedi Tibor: Lélek ereje

Hallottam egy szegény vakról,
Ki fehér párnáról álmodott.
Nem aludt soha máson,
Csak tépett vánkoson.
Egy nap teljesült az álma,
Tiszta párnát tett,
Poros vánkosára.
A az öröm oly igen gyógyítá meg testét,
Könnyes szemmel nevetett
Fájdalmát elfeledvén.

A hozzászólások le vannak tiltva.