Vörösmarty Mihály: A fellegekhez

Háborogva, csüggedezve
Állok a sík közepén,
Új keservvel, új bánattal
A bejött év kezdetén.
Búsan nézem a fölöttem
Elvonúló felleget,
S a fuvalmat, melyet éjszak
Zúgva délnek ereget.
Oh az égnek fellegével,
A vad éjszak vad szelével
Délre sóhajt e kebel –
S ott talán már a lyány szíve,
Hű szivemnek rég nem híve,
Mást vidámít, mást ölel.

A hozzászólások le vannak tiltva.