Johann Wolfgang Goethe: Ezer alakba…

Ezer alakba rejtőzhetsz előttem,

Csupa-Kedvesség, látom, mind te vagy;

futhatsz, csodák varázsfátylába szőtten,

s Csupa-Jelen, látom, hogy merre vagy.

A karcsu ciprus ifju erejében,

Csupa-Szépség, felismerlek: te vagy;

a folyam zsongó hullámtengerében,

Csupa-Hízelgés, ott is csak te vagy.

Ha a szökellő vízsugár kibomlik,

Csupa-Játék, nekem az is te vagy;

a felhőben, amely épülve omlik,

te Csupa-Tánc, téged látlak: te vagy.

Rét szőnyegében ragyogó virágok:

te Csupa-Csillag, nekem mind te vagy:

hol ezerkaru repkényt kúszni látok,

ó Csupa-Ölelés, ott is te vagy.

Mikor hajnal gyúl rőten a hegyekre,

Csupa-Vidámság, köszöntlek: te vagy;

a tiszta ég szent legét belehellve,

Csupa-Szív-Üdve, italom te vagy.

Tudásomnak, ha gondolom, ha érzem,

Csupa-Bölcsesség, forrása te vagy;

és mikor Allah száz nevét idézem,

minden nevének visszhangja te vagy.

Fordította: Szabó Lőrinc

A hozzászólások le vannak tiltva.