Varga Norbert: Értelmetlen lét

Életed értelme érdemleges lehetne, érted él életed értelme. De értetlenkedve érted meg az értetlenek éretlen érdekeit. S értékrended átértékeled, mert a legértékesebb értéked Az értelmes élet, megértő lélek, melyet egy életen át hajtanak az értelmetlen érdektelen értékfaló értéklények. Érdeked, hogy … Olvasd tovább

Szabó Lőrinc: A vándor elindul

Bottal s öreg kutyámmal indultam hazúlról. Dalolva mentem és torkom nem únta még az országút fáradságos énekét. – Tudod, hogy a Nap barátja voltam? Ő édesitette agyamat hajnali rétek szagával; aztán minden csigát s kavicsot külön megmutatva látni, szeretni és … Olvasd tovább

Reményik Sándor: Sóhajok hídja

A mi életünk sóhajoknak hídja, Mely átível a sötét lagunán, – S majd jőnek egykor boldog gondolások: Szerelmes párok – sok százév után S a híd alatt megállnak. Ó be mások, Be mások lesznek ők, mint Te meg én, S … Olvasd tovább

Tompa Mihály: Boldogság

Hol vagy, hol vagy életünknek Szép tündére, boldogság?! Karjaidban kik pihennek? Ajkaid kik csókdossák? Fényes orczád néha, néha, Szemünk előtt megjelen; Vagy csak a szív álma képzel Kétes ködben, fellegen? Széles ország-út az élet, És mi rajta vándorok; Elfáradunk, elepedünk, … Olvasd tovább

Reményik Sándor: Predesztináció Mécs Lászlónak

Ez így rendeltetett: Hogy ne lehessek soha senkié, És ne lehessen enyém senki se. És legyek mégis a mindenkié, És legyen enyém az egész világ. Ó árvasággá szűkült végtelen, Ó végtelenné tágult árvaság! … Olvasd tovább

Ady Endre KOCSI-ÚT AZ ÉJSZAKÁBAN

Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána … Olvasd tovább