Voodoo: A rakpart szürke kövén

Álmomban három perc alatt suhanok át Európa felett, s máris hazaérek, általában a Nappal együtt érkezem, éppen kialszanak az utcai fények, már járnak a villamosok, trolik, buszok, de nem dudálnak, nem sírnak fel a fékek, őrzik a csendet, míg a … Olvasd tovább

Molnár Jolán A természet szobrai

Sókristályt old a part folyékony elegyben. A természet szobra formálódik, mintha földi alakban az éterit is egyben gyúrná plasztikává az isteni minta. Mintha csákánnyal pattintanák e formák, oszlopok és likacsok képzelet fúrta kőtorzóit, aztán simára csiszolnák valami vad, gigászi erők. … Olvasd tovább

Csoóri Sándor: Csodakutya

Ha hiszitek, ha nem is, volt egy kutyám nekem is, piros volt az orra, lapulevél nagy füle lelógott a porba. Csoda egy kutya volt: holdsugáron lovagolt, s csillagfejű csikókat terelt udvaromba. Csodálkoztok? Elhiszem. Nem láthatta senki sem. Fénykép sincsen róla. … Olvasd tovább

Petőfi Sándor: SZOMJAS EMBER TŰNŐDÉSE

Ejnye, mi az istennyila! Üres már a ládafia? Üres ám – Jaj pedig be ihatnám! Száraz kút a gégém csapja, Süti a szomjuság napja; Még meggyul, Ha rá boreső nem hull. Hm, biz a nem tréfa volna, A felhőből hogyha … Olvasd tovább

József Attila: Amit szivedbe rejtesz

Freud nyolcvanadik születésnapjára Amit szivedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, sziveddel várd ki azt. A szerelembe – mondják – belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér. S aki él, mind-mind gyermek és … Olvasd tovább

Babits Mihály: Sugár

Hogy bomlanak, hogy hullanak a fésük és gyürűs csatok: ha büszkén a tükör előtt bontod villanyos hajzatod! Ugy nyúlik karcsú két karod a válladtól a fürtödig, mint antik kancsó két füle ha könnyed ívben fölszökik. Ó kancsók kincse! drága kincs! … Olvasd tovább

Arany János – A betyár

Kondorosi csárda mellett Gulya, ménes ott delelget: Csárdabeli szép asszonynál Bort iszik az öreg-bojtár.   Öreg-bojtár, kis-számadó, A főcsikós után való; Leányokért élő-haló, Menyecskék kedvire való.   Héj, kocsmáros, hova lett kend? Furcsa rovás megy odabent: Hiba van a kréta … Olvasd tovább

József Attila: Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a … Olvasd tovább

Fodor Ákos: Haikuk

A HAIKU  lábam előtt ült egy madár, majd felröppent – Nehezebb lettem. EVOLÚCIÓ ugyanazt írom: mindig más mindig másért olvassa másnak EGY DIAGNÓZIS nem figyelünk, csak számítunk egymásra – nem hangverseny: lemez HÁZASSÁGI EMLÉK-MŰ van, mikor tisztább eltörni egy tányért, mint … Olvasd tovább