Radnóti Miklós : Levél a hitveshez

A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván … Olvasd tovább

Varró Dániel: Cossante a lehányt küszöbről

Mikor a küszöböt lehánytad, és a nedves szivaccsal feltöröltem. Emlékszel arra, kedves? Arra a pillanatra.   Mikor lehánytad a küszöböt, és a sárga szivaccsal feltöröltem, emlékszel arra, drága? Arra a pillanatra.   Lehánytad, feltöröltem. Emlékszel arra, kedves? Semmit se tartva … Olvasd tovább

Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi, a táborozáskor

Estve jött a parancsolat Viola-szín pecsét alatt, Egy szép tavaszi éjszakán Zörgettek Jancsim ablakán. Éppen akkor vált el tõlem, Vígan álmodott felõlem, Kedvére pihent ágyában, Engem ölelvén álmában: Mikor bús trombitaszóra Ûlni kellett mindjárt lóra, Elindúlván a törökre; Jaj! talán … Olvasd tovább

Balassi Bálint: NEGYVENNYOLCADIK HOGY JULIÁNAK, S NEM AZ SZERELEMNEK ADTA MEG MAGÁT

1 Szerelem s Julia egymás mellett állva reám szikráznak vala, Gerjeszt mind a kettő, mert mindenike lő, nagy mindenik hatalma, Egyik szép szemével, másik nagy szenével erejét rám támasztá. 2 Ily veszedelmemben a csalárd Szerelem szép szóval szóla nékem: Add … Olvasd tovább