Babits Mihály CSILLAG, TITOK!

Csillag, titok! Álmodtalak Nyáréjjelen – Legyek szavad! Sugár te magad: Légy fényjelem; Messzi honod Fürdesse szivem. Világod: Szépség, Tisztaság! Sehol szenny – mindenütt virág, Rejti szerelmünk lugasát Álom-kerten, hol ott pihen Álomleány-had szüntelen S a cserkesz szél ezüstösen Álél ibolya-fekhelyen. … Olvasd tovább

József Attila: Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, de gondold jól meg, szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma. A kancsóba friss vizet hozok be néked, cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm, itt nem zavar bennünket senki, görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod. Nagy csönd a … Olvasd tovább

Villon: CHANSON A PÁRIZSI SZÉPASSZONYOKRÓL

Szeress brit dámát: régi lordok utódját, szeplőst, kékruhást: vagy norvég lánnyal lesd a fjordok fölött az őszi szélzúgást: szeress szír asszonyt: lassú tánctól vonagló, lomha kéjű nőt, sápadt, görög szajhát Bizáncból, arany-termekben vénülőt: szeress nagymellű, lágy flamandot, ki untan s … Olvasd tovább

Shakespeare: 1. szonett

A gyönyörűt szaporítani vágyunk, Hogy így örökké rózsáljon a Szép, S emlékét, ha hull érettebb virágunk, Őrizhesse a zsenge ivadék: De te, saját fényszemed rabja, rőzsét Lángodra tápnak: önmagad dobod, Ínségbe fojtva, ami csupa bőség Mézed ürme, te, önnön gyilkosod. … Olvasd tovább

József Attila: Nagyon fáj

Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is – ezért ölel minden, ami asszonyra lel, … Olvasd tovább

Ady Endre: Meg akarlak tartani

Őrjít ez a csókos valóság, Ez a nagy beteljesülés, Ez a megadás, ez a jóság. Öledbe hullva, sírva, vágyva Könyörgök hozzád, asszonyom: Űzz, kergess ki az éjszakába. Mikor legtüzesebb az ajkam, Akkor fagyjon meg a tied, Taposs és rúgj kacagva … Olvasd tovább

Heltai Jenő: Vallomás

Mi ketten egymást meg nem értjük, Nagyon sajnálom, asszonyom, De ha nem kellek szeretőnek Egyébre nem vállalkozom. Például arra, mit gyakorta Szónoki hévvel mond kegyed, Hogy meggyötört szegény szívének Legjobb barátja én legyek. Legjobb barát ! Szavamra mondom, Megtisztelő egy … Olvasd tovább

Várnai Zseni : Virágos ág

Virágos ág az asszony élete tavasszal könnyű szirmokkal tele, s mikor lehullnak róla díszei virág helyett gyümölcse terheli. Termése érik, pirul, gömbölyűt pillék és méhek zsongják őt körül szellő ringatja, eső öntözi s a nap tüzén csillognak könnyei. Ha jön … Olvasd tovább

Pilinszky János: Trapéz és korlát

Sötéten hátat forditasz, kisikló homlokodra a csillagöves éjszakát kezem hiába fonja. Nyakad köré ezüst pihék szelíd pilléi gyűlnek, bizalmasan belém tapadsz, nevetsz, – vadúl megütlek! Sugárzó párkányon futunk, elgáncsolom a lábad, fölugrasz és szemembe kapsz, sebezhetetlen állat! Elszűkül arcod, hátra … Olvasd tovább

Radnóti Miklós : Levél a hitveshez

A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. Hangod befonja álmom, s szivemben nappal ujra megtalálom, hát hallgatok, míg zsong körém felállván … Olvasd tovább