Bódás János: Valahol ki van jelölve helyed…

Azért van síró, hogy vigasztald, az éhező, hogy teríts neki asztalt. Azért van seb, hogy bekösse kezed, vak, elhagyott azért van, hogy vezesd. Azért van annyi árva, üldözött, hogy oltalmat nyerjen karjaid között. Azért roskadnak mások lábai, hogy terhüket te … Olvasd tovább

Juhász Gyula: Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom S az élet: … Olvasd tovább

KÁNYÁDI SÁNDOR: Isten háta mögött

üres az istálló s a jászol  idén se lesz nálunk karácsony  hiába vártok  nem jönnek a három királyok sok dolga van a teremtőnek  mindenkivel ő sem törődhet  messzi a csillag  mindenüvé nem világíthat megértjük persze mit tehetnénk  de olyan sötétek … Olvasd tovább

GÁRDONYI GÉZA: Fel nagy örömre!

Fel nagy örömre! ma született,  Aki után a föld epedett.  Mária karján égi a fény,  Isteni Kisded Szűznek ölén.  Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,  Nézd csak örömmel Istenedet. Nem ragyogó fény közt nyugoszik,  Bársonyos ágya nincs neki itt.  Csak ez a … Olvasd tovább

SZENT AMBRUS: Karácsonyi himnusz

Ó népek Megváltója, jöjj,  hadd lássuk a Szűz Gyermekét!  Egész világ, ámulva nézz:  Istenhez méltó születés. Nem férfi magvából fogant,  de Szentlélektől titkosan:  az Úr Igéje testet ölt,  mint szűz méhben termett gyümölcs. A Szűz várandós anya lett,  szemérme sértetlen … Olvasd tovább

Bódás János: Enyhülés

Ha jövendőbe nézünk, hol aggódunk, hol remélünk, Bárhogy küzd is kezünk, agyunk, magunk ura nem mi vagyunk. Tiéd Urunk sorsunk, hazánk… – Isten békéje, szállj le ránk. Kik a békéről beszélnek, egymástól még ők is félnek. Olajág van jobbkezükben, – … Olvasd tovább

Reményik Sándor: KEGYELEM

Először sírsz. Azután átkozódsz. Aztán imádkozol. Aztán megfeszíted Körömszakadtig maradék-erőd, Akarsz, egetostromló akarattal – S a lehetetlenség konok falán Zúzod véresre koponyád. Azután elalélsz, minden újra kezdesz. Utoljára is tompa kábulattal, Szótlanul, gondolattalanul Mondod magadnak: mindegy, mindhiába: A bün, a … Olvasd tovább

Keresztury Dezső: Esti imádság

Ó, milyen vak homályba futnak kik nélküled indulnak útnak. A kezemet nézem: leszárad; szívem sívó homokkal árad. Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szívemben és a csendben szavad szólt csak, mindennél szebben. Én Istenem, hívj vissza engem! … Olvasd tovább

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba, Mosolyogva száll le a világra. Nyomában kél édes rózsa-illat, Fényözön hull, a szivek megnyilnak. Hogy először tünt fel a világnak: Tüzes nyelvek alakjába’ támadt. Megoldotta apostolok nyelvét, Hirdeté a győzedelmes eszmét. Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed’ … Olvasd tovább